Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Yummber – szakácsok, ha összefognak

A magyar Yummber a már világszerte ismert Uber taxik mintájára jött létre, annak működési elvén alapuló gasztroalkalmazás. Célja, hogy összehozzon otthon főző embereket enni akaró ismeretlenekkel. Fejlesztői világuralomra törnek, a mobilalkalmazás bárhol letölthető és bárhol lehet hozzá kapcsolódni.

Sharing – a 21. század varázsszava

Kalmár Péter ötletgazdának nincs jogosítványa. Ez a tény látszólag nem függ össze az otthoni vendéglátással, mégis ez volt a Yummber létrejöttének közvetlen előzménye. Évtizedek óta taxival jár, így elsők közt ismerte meg és használta az Uber közösségi alkalmazást. Az egykori hippi szlogen, a Peace and Love mintájára jöttek létre a 21. századi online világ vezérszavai: Trust and Share (bízz és oszd meg), ami bizonyos termékekhez, szolgáltatásokhoz, információkhoz közösségi hozzáférést feltételez.  Alapja az internet, ahol a közösség tagjai egymással közvetlenül léphetnek kapcsolatba, illetve a bizalom.

Mielőtt teljesen ellágyulnánk, csendben megjegyezzük, hogy ez a bizalom alapvetően nem az eredendő emberi jóságra alapoz csupán, hanem a jól felépített és pontosan működtetett struktúra és a kölcsönös, nyílt visszajelzések együttesének eredménye. A fenti példán túl ilyen módon működnek az Airbnb vagy még inkább a Couchsurfing szálláskereső oldalak, az Oszkár és a Blabla Car telekocsi-szolgáltatás, vagy a Rukkola nevű oldal, ahol a felhasználók könyveket cserélhetnek – a keresett darab fejében egy másikat felajánlva. Hasonló az izraeli-spanyol fejlesztésű EatWith oldal is, ahol a folklórestektől megcsömörlött turisták valódi ízeket kóstolhatnak helyi házigazdák otthonaiban.

 A házi ebéd vagy vacsora mellett külön hozadék az emberi faktor: a turisták egy kattintással bejelentkezhetnek egy helyi családhoz a közös vacsorára. Miközben a helyiek ezzel pénzt is keresnek, mindketten új élményekkel is gazdagodnak. Képzeljük csak el, utazóként mennyi az esélyünk arra, hogy meghívjanak ismeretlenek a lakásukba és bepillantást nyerhessünk a hétköznapjaikba. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg hasznos információt és tippet kaphatunk.

Kalmár Péter arra gondolt, miért ne lehetne itthon is valami hasonlót létrehozni? Következő lépésként már Becker György reklámpszichológussal gondolkoztak a több nyelven is jól hangzó elnevezésen. A Yummber egyrészt idézi az angol yummy (finom) kifejezést, másrészt hajaz az Uber-re, és az sem elhanyagolható szempont, hogy könnyen megjegyezhető. 

400 lájk a paprikás csirkére

Az induláskor a profi és fiatalos, könnyen kezelhető honlapon kívül fontos volt, hogy az interneten átüssön: az ételek, a házigazdák és az élmény igazi. Emiatt hatvan gyakorló háziasszonyt eresztettek össze a Szimpla Kertben egy közös főzéses ötletelésre – ők lettek a kezdő csapat. A tervezéskor Rózsi néninek nevezték a képzeletbeli szakácsnőt, ám gyorsan kiderült, a Yummber nem kifejezetten az unatkozó nagymamák alkalmazása. A regisztráló alkalmi séfek közt sok volt az egyébként gasztronómia iránt érdeklődő fiatal, köztük remekül főző fiúk is.

Ma már 800 regisztrált házi séfjük van. Néhányan kimondottan különleges gasztroélményt ígérnek, így Budapesten ehetünk akár dél-amerikai levest, etióp salátát vagy sóletet töltött libanyakkal. Aki megéhezett, annak elegendő a telefonján elővenni az applikációt, ami térképen mutatja a legközelebbi Yummber-lehetőséget, ahová be lehet csengetni egy jó ebédre vagy vacsorára. A programban szűrni lehet a földrajzi elhelyezkedés mellett a legjobb minősítést kapott házigazdákra, vagy akár arra is, hol főznek vegáknak, cukor- vagy gluténmentesen, indiait hagyományosan magyarosat vagy kínait. A rögtönzött séfek saját lakásukban fogadják a bejelentkezőt, aki fizeti a vendéglátásért az előre megszabott árat, majd értékeli az élményt a Yummber oldalon.

Szabad mindezt?

A hazai ötletek egy része elvész, hiába tűnik zseniálisnak. Ahogy a kereskedelemben vannak eladó és vásárló típusok, úgy az innovációban is vannak ötletgazdák és megvalósítók. A kettő nem feltétlenül esik egybe.

Kalmár Péter esetében létrejött az a szerencsés csillagállás (nevezzük inkább tudatos döntésnek), miszerint a Yummber létrehozásához a részfeladatokat hozzáértők végezték. A grafikus rajzolt, a befektető számolt, a programozó programozott, a jogászok megfelelő környezetet teremtettek a vállalkozásnak. Kézenfekvőnek tűnik, de ha jobban belegondolunk, nem az.

A Yummber esetében azonnal megjelentek az ellendrukkerek is – akik érdekes módon nem a bevételeiket féltő éttermesek voltak. Bíró Lajos, korunk gasztromegmondóembere szerint a Yummber teljesen más műfaj, ami jól megfér a profi vendéglátóhelyek mellett. A tevékenység mindemellett teljesen legális, ugyanis 14 adag ételig bárki értékesítheti a saját főztjét a saját konyhájában, mindössze bejelentési kötelezettsége van. A Yummber valószínűleg nem lesz senki megélhetésének alapja, de lehet vele némi konyhapénzt keresni. A lényeg: a siker a szerencsén kívül a beletett energián múlik. A Yummber abban segít, hogy minderre lehetőséget biztosít.

 

0 Tovább

Sörforradalom: Ébresztő, itt az Élesztő!

A bor és a pálinka diadalmenete után elérkezett a jó sörök ideje! Egyre több a kézműves sörfőzde és egyre-másra nyílnak azok a helyek, ahol a végeredményt meg lehet kóstolni. A műfaj úttörője az Élesztő nevű műintézmény Budapest kilencedik kerületében. Aki tudni szeretné, hogy mi zajlik ma az országban sör ügyben, annak a hely megkerülhetetlen. Mi már tudjuk, milyen a birs illatú IPA, az Öregsör, az amber ale és a szarvasgombás stout.

Kézműves sörök romkocsmája

A Tűzoltó utcában ezen a helyen egykor üvegfúvóműhely, majd parkoló működött, mielőtt átadta a helyét egy bringabarát szórakozóhelynek, a Tündérgyárnak. Ebből a helyből alakult ki 2013-ban a sörforradalom leghíresebb bástyája, ahol Magyarországon elsőként lehetett hazai kézműves sörök gazdag felhozatalából válogatni. A sörös műfajban egyébként otthonosan mozgó tulajdonosok nem titkolt vágya volt, hogy az Élesztő az újhullámos söröket kedvelők kedvenc helyévé váljon. Így is lett. A dizájn tudatosan hányaveti, az árnyas kert bútoraihoz látogatóként mi is hozzájárultunk két, az utcáról ötletszerűen lomtalanított székkel. A belső tér hangulatos, kialakítása ötletes, a kusza sorokban futó rézcsövek a falakon túli, titkos serfőzdét sejtetnek. Minden fiatalos és manírok nélküli – beleértve az idelátogató közönséget is, akik közt már megjelentek a „sörturisták” is.

A habzás nem fékezett

A felhozatal gazdag: az ipari jelleget tudatosan őrző sörözdében 21 csapon, végtelen mennyiségben folynak a különleges nedűk – jelezve, hogy komoly az elhatározás. Az Élesztőben felvonul a hazai sörkészítés legjava, gyakran változó kínálattal, sörpremierekkel. A táblán szereplő tételek változatosak és gyorsan cserélődnek – mire egy erősebb szombat estén kivártunk negyedórás sorunkat a pultnál, akár el is fogyhat a kiválasztott típus – de nem csak aznap estére, hanem teljesen, mivel abból a sörből csupán annyi készült. Kész, vége: ilyenkor hagyatkozzunk bátran a csapos tanácsaira.

Ősi mesterség

Mielőtt bárki valami rosszra gondolna, még mindig a sör főzéséről van szó, ami már Babilon óta kedvelt tevékenység – az ivásával együtt. A főzőtanfolyamok mintájára az Élesztő udvaráról lévő Brew! Stúdióba várnak mindenkit, aki kacérkodott már a házi készítéssel, de mindehhez hiányzott némi vezetettség az életéből. A kurzus résztvevői az oldott hangulatú programon kétfajta sört készítenek, miközben megismerkednek az ital történetének érdekes epizódjaival, és megtanulják azt is, hogyan kell profi módon sört kóstolni.

Kulturális szórakozó negyed

Az Élesztő több szeretne lenni, mint romkocsma. Színháztermében klassz előadásokat lehet látogatni, míg a kapcsolódó lakásétteremben sörvacsorák és kóstolók kapnak helyet. A végső cél egy alternatív közösségi hely létrehozása, izgalmas kulturális programokkal. Újdonság a fűszernövényekkel kísérletező, sörkoktélokat kínáló bár és a zöld leveket facsaró, kicsit őrült, de egyre népszerűbb Mahung bekapcsolása a sört pumpáló ütőérbe.  A zseniális nevű Hopstel pedig sörturistákat célzó sörhotel lesz, az ígéret szerint komlópárnával és hazai kézműves sörrel feltöltött minibárrral.

0 Tovább

Travellina: vendég és házigazda

Kisgyörgy Éva, azaz Travellina az egyik legismertebb hazai utazó-blogger. Kevesen tudják, hogy egyike Budapest legjobb házigazdáinak is. Az általa csak „kislakás” néven emlegetett Airbnb-szálláshelye a Magyarországra utazók egyik kedvence, Éva pedig superhost, vagyis a legnépszerűbb „főbérlők” egyike lett.

Világörökségek nyomában

Éva egy telekommunikációs cég munkatársaként szabadidejét és megtakarított pénzét szinte kizárólag utazásra fordította. Kezdetben az UNESCO Világörökség-listájának helyeit látogatta végig, majd az úti tervek kiegészültek egyéb látnivalókkal, érdekes helyekkel. Jelenleg az Egyesült Államok legendás 66-os útján vezeti éppen az egy hónapra kapott bérautót – vagy kávézik valamelyik beatkorszakból ottmaradt retro dinerben, vagyis tipikus, amerikai falatozóban. Látogató már sokszor, sok helyen volt, így kívülről tudja, mi a fontos egy turista számára. Mikor épp itthon van, akkor házigazda lesz a vendégből.

Hogyan legyél superhost?

Az Airbnb internetes szállásfoglaló oldal szálláskeresőket hoz össze olyan házigazdákkal, akiknek van egy vendégfogadásra alkalmas kanapéja – vagy akár egész háza. A superhost-ok, vagyis a legjobb házigazdák olyan személyek, akik nem csak kiadó ingatlannal rendelkeznek, de egyben segítik és emlékezetessé teszik a vendégek tartózkodását is. Éva kifejezetten az Arbnb-re alapozva keresett és vásárolt egy belvárosi lakást, gyalogos távolságra a legnépszerűbb látnivalóktól. A lakás átalakítása előtt részletesen átgondolta, hogy utazásai során szálláshelyein milyen jó és rossz tapasztalatokat szerzett, de megkérdezte Facebook-oldalán ismerőseit és követőit is, hogy ők mit tartanak fontosnak, mit javasolnak. Olyan dolgokat is figyelembe vett, mint a használható olvasólámpa vagy a gyors wifi. Az Airbnb szállásadóit kilenc szempont szerint minősíti: a hely tisztasága, a vendégek visszajelzései, a kommunikáció gyorsasága (24 órán belüli válaszadás), az információk pontossága mind fontos szerepet játszanak a választáskor. A legjobb házigazdák superhost profiljelvényt kapnak, ami fokozza a szállásvadászok bizalmát – ehhez elengedhetetlenül szükségesek a tartósan legjobb, ötcsillagos visszajelzések.

Mi a népszerűség titka?

A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A hotelszakmában ez így hangzik: egy szálláshely népszerűségét alapvetően három dolog határozza meg: a fekvése, a fekvése és a fekvése. Éva lakása tökéletes helyen van, a tervezése átgondolt, a berendezése modern, kényelmes és praktikus. Mindezeken felül Éva személyes tanácsokkal, praktikus információkkal is ellátja vendégeit: segít nekik a reptérről bejutni a városba, örömmel ajánlja kedvenc helyeit és hasznos utazási-városnéző-gasztronómiai információkkal járul hozzá, hogy még jobban érezzék magukat. A házigazda legfontosabb feladata, hogy tisztában legyen vendégei igényeivel és vágyaival: egy ideig ugyanis az ő lakása az otthonuk. Éva kiválóan beszél angolul, és utazásai során szerzett tapasztalatait remekül tudja kamatoztatni szállásadóként is.

Megéri?

A kérdést, ami mindenkiben először merül fel – de nem biztos, hogy fel is meri tenni – a végére hagytuk. A rövid válasz egyszerű: igen, megéri. Az Airbnb átlátható és jól működő rendszer, ami a remekül felépített és üzemeltetett struktúrán kívül a bizalomra is épít. Bár bejárta a világot az a hír, miszerint néhány rendhagyó Airbnb vendég egy szobát rommá pusztítva hozza rá a sírást a házigazdára, hatalmas károkat okozva - ez azért egyáltalán nem jellemző. Az internetes oldalon nem csak a szálláshelyek, de a vendégek is kapnak minősítést, a házigazdának ezek alapján megvan a joga, hogy nemet mondjon egy-egy foglalási kérésre. Közelebbről nézve azonban az Airbnb nem a könnyű és gyors meggazdagodásra vágyók műfaja. Jó üzlet, de rengeteg figyelmet, személyességet, a visszajelzésekre való gyors reagálást és remek problémamegoldó készséget igényel. Olyan, mintha paradicsomot termesztenénk – ahol a gondoskodás napi szintű, a jelenlét folyamatos, a munka eredménye pedig lassan érik be. Azzal a különbséggel, hogy a paradicsom soha nem fog az interneten kitörölhetetlen minősítést hagyni rólunk.

0 Tovább

Külföldieknek is átadni Budapest hangulatát

Budapest első kreatív utazás- és rendezvényszervező műhelye már egy évtizede rendez személyre szabott, rendhagyó túrákat és céges eseményeket a városban. A budapestUNDERGUIDE munkatársainak hitvallása az élményszolgáltatás. Magyar Vilma, a cég egyik alapítója szenvedélyesen és szívesen beszél arról, hogyan építették fel a semmiből, puszta lelkesedésből a vállalkozást, melynek neve mára sokak számára ismerősen cseng.

Milyen ötlet alapján indult a budapestUNDERGUIDE?

Tíz éve, 2005 májusában vágtunk bele. Együtt jártunk a Közgáz francia szakára Maróthy Judittal, a másik alapítóval. Hosszú órákat üldögéltünk a Platán presszóban, és azon gondolkodtunk, milyen jó lenne, ha az ide érkező külföldiek éreznék, értenék, látnák mindazt, amit a Budapesten élők. Ha beleszagolhatnának mindabba, amit mi lokális helyismerettel, kapcsolati tőkével felfedezünk a városban.

Mi volt nehéz a megvalósításban?

Külföldi példák akkoriban nem álltak előttünk ehhez az utazási formához, viszont egyfajta kultúrmissziónak tekintettük a projektet. A vállalkozói létnek sem volt megfelelő beágyazottsága itthon a 2000-es évek elején, így cégünkkel, projektünkkel az 1978-1980-as korosztály első „rendszerváltó” fiataljai közé tartoztunk. A vállalkozó szó még pejoratív csengésű volt, a szüleink inkább abban hittek, hogy ha francia szakosként végzünk, francia multinál fogunk karriert csinálni. Nem léteztek mentor programok sem. Éppen ezért eléggé „csináld magad” cég voltunk. Közgazdász diplomával a zsebünkben, de korántsem közgazdász szemlélettel fogtunk a cégalapításhoz.

Milyen tapasztalatok, élmények segítettek?

Külföldön is éltünk, sokat utaztunk, leginkább Európában. Tapasztalataink szerint sok helyen nem tudtak minket, magyarokat igazán beazonosítani. Szerettük volna, ha ők is értik és érzik mindazt, amitől Budapest más, mint a többi európai város, amitől megkülönböztethető Berlintől, Milánótól, vagy Prágától. Az is éreztük, hogy a helyi élmények megosztása mindenki számára vonzó lehet, ez valahogy benne volt a levegőben. Ma már az utazási trendek mind ebbe az irányba tartanak.

Mi változott az elmúlt tíz év alatt?

Változtak az utazási szokások, változott az utazási piac. A közösségi élet kikerült az internetre, fontos lett a share élménye. A couch surfing is hatással volt ránk, de még mielőtt elindult, mi már azt mondtuk a vendégeinknek, hogy nem hagyományos idegenvezető vár, hanem egy helyi, magyar, local hero, és alhatsz nála, mert van egy kanapéja.

Mitől egyedibb a budapestUNDERGUIDE, mint a hasonló profilú cégek?

Ha úgy adódik, romkocsmába viszünk kristálypoharas rendezvényt, vagy néptánc-tanítást szervezünk az utcára, mindezt európai színvonalon, persze a vendégek ritmusához, habitusához igazítva. Ez a személyre szabottság és kreativitás fontos az egyéni utazók és a hazai vagy külföldi cégek számára szervezett rendezvények esetében is.

Egy vállalkozás attól lesz egyedi, ha valami mást csinál, mint a többiek, vagy valamit jobban csinál, mint a konkurencia. Az is megkülönböztethet két céget egymástól, hogy milyen színvonalon kínálják a szolgáltatásaikat.

Számodra mi számít sikernek?

Nekem a siker elsősorban a vendég, az ügyfél elégedettségét jelenti, mivel a szolgáltató szektorban működünk. Ilyen attitűddel rendelkezünk mi, az alapítók is, és olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik számára szintén a vendég az első. Amerikai mintára nálunk – bizonyos keretek között – az az alapelv, hogy mindig a vendégnek van igaza. A guide személyes élménnyel tölti meg a túrát, és az is rendben van, ha egy Budapest ízeit kóstoló tematikus városnézésen a vendég szecessziós épületet szeretne látni, mert akkor ennek megfelelően módosul az útvonal. A rendezvényeink, a céges élményeink is így alakulnak. Siker az is, hogy nagyon sokan keresnek bennünket, hallottak már rólunk, ismerik a nevünket és szeretnék megtapasztalni az „underguide-élményt”.

Személyes sikeremnek tekintem, hogy az elmúlt évben megtapasztaltam, hogyan léphetem át a saját határaimat, illetve az, hogy felfedezhettem, mennyi mindenre vagyok képes, amiről korábban nem is gondoltam volna. Tavaly pedig, igen megtisztelő módon, bekerültem az 50 tehetséges magyar fiatal pályázat jelöltjei közé.

Siker, hogy mindaz, amit tíz éve két lány együtt indított el, nyereséges, erős tőkéjű vállalkozássá nőtt, számokkal, létszámmal, forgalommal. De sikerként élem meg azt is, hogy a munkatársaim elhivatottak, magukénak érzik a céget, örömmel dolgoznak velünk, itt akarnak lenni.

Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik vállalkozni szeretnének, de nem mernek belevágni?

A vállalkozói lét is sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ebben a hazai startup generációnak is szerepe van, például a Prezinek is köszönhető, hogy átalakul a vállalkozói közeg. Nem kellenek súlyos tízmilliók sem az induláshoz. Nekünk kezdetben alig volt pénzünk, tolmácsoltunk például a budapestUNDERGUIDE mellett. Nem csak a mi példánk állhat előttük, hanem az is, hogy Budapesten az elmúlt években szinte percenként nőtt ki egy-egy új vállalkozás. Ha valaki a Nagyvárad téren megáll egy kocsival és elkezd perecet árulni, ha az a perec olyan jó, akkor hamarosan sorok kígyóznak majd a kocsi előtt. Ez nem feltétlenül pénzkérdés.

A startup kultúra megmutatta, hogy jóval több a rendelkezésre álló pénz, mint az ötlet, és ha jó az ötlet, lesz majd rá támogató. Azt is látom, hogy a nehezebb körülmények közül való indulás sem feltétlenül akadálya az előre jutásnak. A tehetség mindig utat tör magának.

Fontos, hogy a saját életemben megtapasztalhattam, és példaként állíthatom a környezem számára, hogy ha valaki valamit szívvel, lélekkel, kitartóan csinál, akkor az meghozza az eredményt. A négy éves kisfiamnak is azt mondhatom, hogy a munka nem az, amit anyunak csinálnia kell, hanem az, amit anyu szeret. Ezért nagyon hálás vagyok a sorsnak.

0 Tovább

Folytasd a hagyományt

A találmányok meglévő, hétköznapi problémákra adnak választ. Hányszor éreztük már egy-egy újítás láttán, hogy ez nekünk is eszünkbe juthatott volna? A megoldások sok esetben csupán a véletlen művének tűnhetnek, pedig valójában a feltalálók speciális tudása, tanulmányai és tapasztalata, sokévi megfigyelése, elvetélt kísérletei és makacs próbálkozásai vitték sikerre az ötleteket.

A népi vélekedés szerint Magyarországon különösen sok a feltaláló, a magyar szabadalmak nélkül a világ kis túlzással a középkor sötétségében rekedt volna. Nos, a helyzet az, hogy a statisztikák szerint más nemzetek fiai is hasonlóan találékonyak, de mi sem természetesebb, hogy mi a saját honfitársaink ötleteire és eredményeire vagyunk a legbüszkébbek.

A Magyar Turizmus Zrt. hazánkat, mint az innováció közép-európai központját népszerűsítő kisfilmjének sztorija is a magyar találmányokra épül. Egyes esetekben akár 100-150 éves szabadalmakról van szó, amelyekre akár száraz iskolai tananyagként is gondolhatunk, de a filmből kiderül, hogy ezek a találmányok ma is velünk élnek, a modern mindennapjainkban.

Íme:

 A videó közelít a kétmilliós nézőszámhoz, ezek szerint szeretjük feltalálóinkat és találmányaikat. Nézzük, kikről is van szó!

Számítógép (Neumann János, 1944)
A számítógépek működésének alapjait biztosítja az általa kidolgozott „Neumann-elv”. Részt vett az első számítógép tervezésében, de nevéhez kapcsolódik a híres játékelmélet megalkotása is.

Szikvíz (Jedlik Ányos, 1826)
A borbarátok hálát adhatnak Jedlik Ányosnak. A szén-dioxiddal dúsított ivóvíz nélkül nem létezne a rozéfröccs fogalma.

Pulitzer-díj (Pulitzer József, 1917)
A Makóról az Egyesült Államokba kivándorolt médiavállalkozó nevét nem csak a róla elnevezett, rangos díj miatt ismerjük. Ő volt az, aki a Szabadság-szobor felállításához szükséges pénzt saját lapjában hirdetve, adományokból összegyűjtötte. Neve minden nap többször elhangzik a New York-i városnéző hajók hangszóróiból.

Golyóstoll (Bíró László, 1931)
A Bíró-féle golyóstoll, vagy ahogyan angolszász területen ma is nevezik: a „bájro” mondhatni forradalmasította az írást. A mártogatós tollat váltotta fel. Egy kiváló márkájú golyóstoll a mai napig státusszimbólum az üzleti világban.

Ford T-modell (Galamb József, 1908)
Galamb József világ első népautójának, a rendkívül népszerű Ford-T modellnek alkatrészeit tervezte, mint a gyár tervezőmérnöke. Kevesen tudják, hogy az első tömeggyártott traktor is ennek a szegényparaszti, sokgyermekes családból származó innovátornak a nevéhez fűződik.

Bűvös kocka (Rubik Ernő, 1976)
Az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar találmány. Az egész világon népszerű logikai játékszer színes oldalait 4,3×1019, azaz negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer módon lehet kirakni. A leggyorsabb jelenleg egy tizenéves, Collin Burns, akinek egy hivatalos versenyen 5,25 másodpercre volt szüksége csupán a feladat tökéletes végrehajtásához.

BMW (Anisits Ferenc, 1983)
A szolnoki származású feltaláló méltán érdemelte ki a „dízelpápa” nevet. A BMW dízelmotorjának tervezője számos kísérlet és tudományos tétel gazdája is. 

Távcső (Petzval József, 1840)
A kettős objektív feltalálója egy hihetetlenül sokoldalú magyar matematikus és mérnök, egyetemi tanár volt. Vizsgálódásai az optika területét fedték le, a modern fotózás történetébe örökre beírta nevét.

C-vitamin (Szent-Györgyi Albert, 1932)
A legismertebb magyar feltaláló az egyetlen magyar tudós, aki hazai tevékenységéért részesült Nobel-díjban. A C-vitamin felfedezése óta gyógyítható az egykor veszedelmes „matrózbetegség”, a skorbut, ami a nagy földrajzi felfedezések korában megfelezte Magellán és Vasco Da Gama legénységét.

Helikopter (Asbóth Oszkár, 1928)
A magyar mérnök által épített szerkezet a világon elsőként volt képes egy helyből nagy magasságra felemelkedni. Találmánya repüléstörténeti mérföldkő, a modern helikopterek megalkotásához indikátorként szolgált.

Dinamó (Jedlik Ányos, 1861)
A szegény családból származó, éles elméjű, európai műveltségű tudós bencés szerzetes volt.  Ismerte és felhasználta kora tudományos eredményeit. Az elektromosság tanulmányozása mellett szívesen foglalkozott optikával és kémiával is.

Biztonsági gyufa (Irinyi János, 1836)
Irinyi János óta nem gyullad ki a gyufa a zsebünkben. A 21 éves korában már tudományos könyv szerzőjeként ismert vegyész-feltaláló volt az első magyar gyufagyár tulajdonosa is. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ő felelt a puskaporgyártásért és az ágyúöntésért.

Holográfia (Gábor Dénes, 1947)
Európai diákként annak idején Einstein előadásait látogatta a magyar származású gépészmérnök és fizikus, a háromdimenziós képalkotás atyja. Találmánya nem csak az ultragyors képalkotásban és rekonstrukcióban jelentett áttörést, ma már használják az élő szervezetek, szerves anyagok szerkezetének és működésének alaposabb megismerésére is.

Dobostorta (Dobos C. József, 1884)
A kisfilmben feltűnik egy édes találmány is, mely annak idején Sissy és Ferenc József kedvence volt. A neves cukrásznak elege volt a gyorsan romló süteményekből, melyeket a korabeli, kezdetleges hűtési eljárások szinte azonnali fogyasztásra ítéltek. Olyan süteményt szeretett volna alkotni, mely egyszerű, de elegáns – és főleg tovább eláll, mint tejszínhabos társai. A dobostorta egy véletlen, mondhatni hiba miatt készült el: a cukrászdában vajköpülés közben só helyett véletlenül cukor került a sajtárba. Az „elrontott” alapanyagból Dobos C. József mindent kihozott, amit lehetett. Ugye, milyen jól tette?

Csak rajtunk múlik, hogy a XXI. században hány nevet írhatunk fel erre a dicsőségtáblára.

0 Tovább

TALENTn

blogavatar

A Tehetség lehetőség. Te miben vagy tehetséges? Mi segítünk, hogy valóra váltsd terveidet. Információk, tippek, történetek.

Utolsó kommentek