Ha csak ábrándosan vágyakozva közelítjük a startupok világát, abba a tévhitbe eshetünk, hogy elég egy ötlet a világhírhez és a gazdagsághoz. Mondanunk sem kell, hogy a valóság másképp fest. Turcsán Tamást, a The Connect East Incubator alapítóját arról kérdeztük, reálisan mire számítson, aki komolyan belevágna.

Mindenki előtt a Prezi, a LogMeIn és az Ustream példája lebeg. Más hazai startupok milyen eséllyel járhatnak be hasonló pályát?

Amióta ők befutottak, nagyon zsúfolt lett ez a piac. A Szilícium-völgyben több tízezer startup tapos egymás lábán. Egyre nehezebb olyan ötlettel előállni, ami teljesen egyedi. Vagy ha mégis az, akkor kérdés, hogy egyáltalán szüksége van-e a piacnak az adott ötletre. Ezért azt gondolom, hogy ha valaki világsikerre tör, akkor tudatosan fel kell készülnie rá, hogy hogyan fogja végigvinni a tervét.

A tapasztalataitok alapján mire számítson, aki most vág bele?

Az biztos, hogy ez ötlet önmagában kevés. Sok magyar startupnál tapasztaljuk, hogy rögtön az elgondolás megszületése után elkezdi járni a versenyeket, kiállításokat, és azonnal szeretne egy befektetőt. Miközben még maga az ötlet sincs rendesen dokumentálva, prezentálható formában. Márpedig minél koraibb fázisban megyünk befektetőhöz, annál magasabbra fogja árazni a saját kockázatát.

Milyen a jó ötlet?

Az, ami megerősítést kapott a piacról. Nem elég elméletben felépíteni valamit, meg kell csinálni egy működő prototípust, és meg kell nézni, mit szól hozzá a potenciális célközönség. Kiderülhet, hogy a zseniálisnak tartott termékünk, szolgáltatásunk iránt nincs is érdeklődés. Vagy, ami sokkal gyakoribb: rájövünk, hogy a sikerhez kisebb vagy nagyobb változtatásokra van szükség. Nemrég Szingapúrban képviseltünk egy terméket, amely az átfolyó víznél folyamatosan monitorozta a vízminőséget, és erről jelentést tudott küldeni wifin. Sajnos ez így senki sem érdekelt. Viszont megtudtuk, hogy ha a berendezés tengervizet tudna figyelni, és wifi helyett nagyobb távolságra tudna adatot küldeni rádiófrekvencián, akkor alkalmassá válna az algaszaporodás monitorozására, és több darabra is kaphatnánk állami megrendelést. Az ilyesmi csak akkor derülhet ki, ha már működő dologgal házalunk.

Hogyan lehet betörni külföldre, vagy a világpiacra?

Végiggondolt stratégia és idő kell hozzá. Ha csak kimegyünk egy konferenciára 2-3 napra, és bemutatjuk a termékünket, szinte biztos, hogy nem fog összejönni a nagy áttörés. Hiszen nem ismerjük a kinti piacot, nincs kapcsolati hálónk. Ezért mi mindig arra törekszünk, hogy ha van már egy működésképes prototípus, akkor hogyan lehetne megszervezni, hogy partnerek bevonásával több hónapig jelen lehessünk a célpiacon, és ha kicsiben is, de elkezdjünk piacot építeni. Teljesen más megvilágításba kerül minden, ha már van néhány felhasználónk, vagy ügyfelünk. Akkor már más kapuk nyílnak meg, és másképp zajlanak a tárgyalások.

És mi a tanácsod bukás esetére?

Először is: alaposan meg kéne változatni a bukásról szóló elképzeléseinket. Ha egy adott termék, szolgáltatás nem jött be, az nem azt jelenti, hogy vége a világnak. Hanem azt, hogy rengeteget tanultunk, és a következő projektnél már sokkal hatékonyabbak leszünk, mert ugyanazokat a hibákat még egyszer már nem fogjuk elkövetni. Az Egyesült Államokban éppen ezért nem szeretnek befektetni abszolút kezdő startupokba: preferálják azokat, akik már tapasztalattal rendelkeznek – magyarul volt már „bukásuk”, akár nem is egy.

Egyre több olyan globális szolgáltatás indul, ami segít megosztani és kamatoztatni a saját kapacitásainkat, erőforrásainkat. A divatos trend egyrészt sokaknak nyújt újfajta pénzkereseti lehetőséget, másrészt kihívást jelent a hagyományos gazdaságnak. És persze innovációs, vállalkozási lehetőséget kínál azoknak, akik maguk is ilyen szolgáltatással rukkolnak elő.

Az internet hajnalán a zene- és filmipar attól szenvedett, hogy a letölthető kalózmásolatok miatt visszaestek a bevételei. Mára viszont számos sikeres szolgáltatás működik, ahonnan a felhasználók pénzért, jogtisztán streamelhetnek vagy tölthetnek le zenéket, filmeket. Ettől persze a kalózkodás nem tűnt el, de közben egy hagyományos iparág megtanulta jól használni az új online csatornákat, és működő üzleti modellt épített rá.

A kereslet és a kínálat úgyis találkozni fog

Az internet remek eszköz arra, hogy összekösse azokat, akik keresnek, illetve kínálnak valamit. Nem véletlen, hogy a web hőskorában a társkereső, álláskereső oldalak, az eladó ingatlanokat, autókat és használt dolgokat listázó adatbázisok pörögtek nagyon. Azóta az online világban lezajlott néhány forradalom, többek között eljött a közösségi média, a megosztások világa, másrészt ma már bárkinek lehet a zsebében egy telefonként is működő számítógép. Mindezek következtében sokkal egyszerűbben és hatékonyabban tudjuk felkínálni hasznosításra a saját tudásunkat, szabad kapacitásunkat, mint eddig bármikor.

A vállalkozás a mindennapok része lesz

Manapság már az is elég lehet a vállalkozáshoz, hogy a mobilunkon beregisztrálunk egy olyan virtuális piacra, ahol szükség van arra, amit kínálni tudunk. Ez lehet például a szaktudásunk: a Fiverr.com oldalon a grafikustól a programozóig találhatunk olyan munkaerőt, akik egyszerűbb dolgokat öt dollárért is megcsinálnak nekünk. És ez nem alamizsna, inkább olyan önreklám, amivel még pénzt is lehet keresni: mivel a vállalkozók tudják, hogy az elégedett ügyfél vissza fog térni, hogy többet rendeljen.

Az sem probléma, ha nincs kiadható házunk, lakásunk, csak egy ágyat tudnánk felkínálni a hozzánk látogató turistáknak. Erre való például az Airbnb: ha regisztrálunk a rendszerbe, meg tudnak minket találni azok az utazók, akiknek ez a szálláslehetőség éppen megfelel.

De áruba bocsáthatjuk például az autónkat és a vezetői tudásunkat is. Szerte a világon nagy hullámokat vetett az Uber megjelenése: a cég egy applikáció segítségével összeköti az amatőr sofőröket és utazni vágyókat, vagyis bárki taxissá válhat, mégpedig annyi időre, amennyire szeretne.

Személyes haszon kontra gazdasági károk

Ezeknek a megoldásoknak persze árnyoldala is van. Miközben jó lehetőségeket kínálnak a szolgáltatásokat használó embereknek, több ponton is kikezdik a gazdaság hagyományos működését. Problémaként merülhet fel az adókerülés, a hatósági engedély hiánya, ellenőrizetlen lehet a minőség, sérülhet a biztonság. Ezek mind komoly problémák, amelyekkel foglalkozni kell és megoldást kell rájuk keresni. De a trendeket megállítani és visszafordítani nem lehet. Ahogy a zene- és filmipar is megtalálta a maga helyét az új világban, idővel ezek a kérdések is rendeződni fognak.

Kihat a munka világára is

A globálisan működő Ubernek 2000 alkalmazottjára 160 ezer szerződött partner jut. Ez az 1:80-as arány jól jelzi, hogy a számítógépek, okostelefonok adta mobilitásra építve egyre több cég indul el abba az irányba, hogy munkatársait egyfajta vállalkozóként kezeli. A vállalat számára ez kisebb költséggel és számos esetben akár hatékonyabb működéssel járhat, a munkavállaló pedig rugalmasabban kezelheti a munkaidejét, és akár be se kell mennie a munkahelyére. Ha ezek a trendek erősödni fognak, akkor fel kell készülnünk arra, hogy a mindennapokban is vállalkozói szemlélettel dolgozzunk.

Csináljunk magunknak piacot

Ha már egyszer sikerült kilépnünk a komfortzónánkból, akkor miért ne lépjünk még nagyobbat? Az internet, mint csatorna nem csak arra jó, hogy már létező virtuális piacokhoz csatlakozzunk – mi is létrehozhatunk új, hasonló szolgáltatásokat. Lehet, hogy első körben csak a barátainkat, ismerőseinket fogjuk vele elérni. De ha valami jót találunk ki, és ügyesen kötjük össze a keresletet meg a kínálatot, akkor elindulhat a növekedés, és akár még a világot is meghódíthatjuk. Egyáltalán nem lehetetlen - de arra azért számítsunk, hogy az ötleten kívül ambícióra, kitartásra és sok munkára is szükségünk lesz. De ez már egy másik sztori, amiről később fogunk írni…