Ha csak ábrándosan vágyakozva közelítjük a startupok világát, abba a tévhitbe eshetünk, hogy elég egy ötlet a világhírhez és a gazdagsághoz. Mondanunk sem kell, hogy a valóság másképp fest. Turcsán Tamást, a The Connect East Incubator alapítóját arról kérdeztük, reálisan mire számítson, aki komolyan belevágna.

Mindenki előtt a Prezi, a LogMeIn és az Ustream példája lebeg. Más hazai startupok milyen eséllyel járhatnak be hasonló pályát?

Amióta ők befutottak, nagyon zsúfolt lett ez a piac. A Szilícium-völgyben több tízezer startup tapos egymás lábán. Egyre nehezebb olyan ötlettel előállni, ami teljesen egyedi. Vagy ha mégis az, akkor kérdés, hogy egyáltalán szüksége van-e a piacnak az adott ötletre. Ezért azt gondolom, hogy ha valaki világsikerre tör, akkor tudatosan fel kell készülnie rá, hogy hogyan fogja végigvinni a tervét.

A tapasztalataitok alapján mire számítson, aki most vág bele?

Az biztos, hogy ez ötlet önmagában kevés. Sok magyar startupnál tapasztaljuk, hogy rögtön az elgondolás megszületése után elkezdi járni a versenyeket, kiállításokat, és azonnal szeretne egy befektetőt. Miközben még maga az ötlet sincs rendesen dokumentálva, prezentálható formában. Márpedig minél koraibb fázisban megyünk befektetőhöz, annál magasabbra fogja árazni a saját kockázatát.

Milyen a jó ötlet?

Az, ami megerősítést kapott a piacról. Nem elég elméletben felépíteni valamit, meg kell csinálni egy működő prototípust, és meg kell nézni, mit szól hozzá a potenciális célközönség. Kiderülhet, hogy a zseniálisnak tartott termékünk, szolgáltatásunk iránt nincs is érdeklődés. Vagy, ami sokkal gyakoribb: rájövünk, hogy a sikerhez kisebb vagy nagyobb változtatásokra van szükség. Nemrég Szingapúrban képviseltünk egy terméket, amely az átfolyó víznél folyamatosan monitorozta a vízminőséget, és erről jelentést tudott küldeni wifin. Sajnos ez így senki sem érdekelt. Viszont megtudtuk, hogy ha a berendezés tengervizet tudna figyelni, és wifi helyett nagyobb távolságra tudna adatot küldeni rádiófrekvencián, akkor alkalmassá válna az algaszaporodás monitorozására, és több darabra is kaphatnánk állami megrendelést. Az ilyesmi csak akkor derülhet ki, ha már működő dologgal házalunk.

Hogyan lehet betörni külföldre, vagy a világpiacra?

Végiggondolt stratégia és idő kell hozzá. Ha csak kimegyünk egy konferenciára 2-3 napra, és bemutatjuk a termékünket, szinte biztos, hogy nem fog összejönni a nagy áttörés. Hiszen nem ismerjük a kinti piacot, nincs kapcsolati hálónk. Ezért mi mindig arra törekszünk, hogy ha van már egy működésképes prototípus, akkor hogyan lehetne megszervezni, hogy partnerek bevonásával több hónapig jelen lehessünk a célpiacon, és ha kicsiben is, de elkezdjünk piacot építeni. Teljesen más megvilágításba kerül minden, ha már van néhány felhasználónk, vagy ügyfelünk. Akkor már más kapuk nyílnak meg, és másképp zajlanak a tárgyalások.

És mi a tanácsod bukás esetére?

Először is: alaposan meg kéne változatni a bukásról szóló elképzeléseinket. Ha egy adott termék, szolgáltatás nem jött be, az nem azt jelenti, hogy vége a világnak. Hanem azt, hogy rengeteget tanultunk, és a következő projektnél már sokkal hatékonyabbak leszünk, mert ugyanazokat a hibákat még egyszer már nem fogjuk elkövetni. Az Egyesült Államokban éppen ezért nem szeretnek befektetni abszolút kezdő startupokba: preferálják azokat, akik már tapasztalattal rendelkeznek – magyarul volt már „bukásuk”, akár nem is egy.