A találmányok meglévő, hétköznapi problémákra adnak választ. Hányszor éreztük már egy-egy újítás láttán, hogy ez nekünk is eszünkbe juthatott volna? A megoldások sok esetben csupán a véletlen művének tűnhetnek, pedig valójában a feltalálók speciális tudása, tanulmányai és tapasztalata, sokévi megfigyelése, elvetélt kísérletei és makacs próbálkozásai vitték sikerre az ötleteket.

A népi vélekedés szerint Magyarországon különösen sok a feltaláló, a magyar szabadalmak nélkül a világ kis túlzással a középkor sötétségében rekedt volna. Nos, a helyzet az, hogy a statisztikák szerint más nemzetek fiai is hasonlóan találékonyak, de mi sem természetesebb, hogy mi a saját honfitársaink ötleteire és eredményeire vagyunk a legbüszkébbek.

A Magyar Turizmus Zrt. hazánkat, mint az innováció közép-európai központját népszerűsítő kisfilmjének sztorija is a magyar találmányokra épül. Egyes esetekben akár 100-150 éves szabadalmakról van szó, amelyekre akár száraz iskolai tananyagként is gondolhatunk, de a filmből kiderül, hogy ezek a találmányok ma is velünk élnek, a modern mindennapjainkban.

Íme:

 A videó közelít a kétmilliós nézőszámhoz, ezek szerint szeretjük feltalálóinkat és találmányaikat. Nézzük, kikről is van szó!

Számítógép (Neumann János, 1944)
A számítógépek működésének alapjait biztosítja az általa kidolgozott „Neumann-elv”. Részt vett az első számítógép tervezésében, de nevéhez kapcsolódik a híres játékelmélet megalkotása is.

Szikvíz (Jedlik Ányos, 1826)
A borbarátok hálát adhatnak Jedlik Ányosnak. A szén-dioxiddal dúsított ivóvíz nélkül nem létezne a rozéfröccs fogalma.

Pulitzer-díj (Pulitzer József, 1917)
A Makóról az Egyesült Államokba kivándorolt médiavállalkozó nevét nem csak a róla elnevezett, rangos díj miatt ismerjük. Ő volt az, aki a Szabadság-szobor felállításához szükséges pénzt saját lapjában hirdetve, adományokból összegyűjtötte. Neve minden nap többször elhangzik a New York-i városnéző hajók hangszóróiból.

Golyóstoll (Bíró László, 1931)
A Bíró-féle golyóstoll, vagy ahogyan angolszász területen ma is nevezik: a „bájro” mondhatni forradalmasította az írást. A mártogatós tollat váltotta fel. Egy kiváló márkájú golyóstoll a mai napig státusszimbólum az üzleti világban.

Ford T-modell (Galamb József, 1908)
Galamb József világ első népautójának, a rendkívül népszerű Ford-T modellnek alkatrészeit tervezte, mint a gyár tervezőmérnöke. Kevesen tudják, hogy az első tömeggyártott traktor is ennek a szegényparaszti, sokgyermekes családból származó innovátornak a nevéhez fűződik.

Bűvös kocka (Rubik Ernő, 1976)
Az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar találmány. Az egész világon népszerű logikai játékszer színes oldalait 4,3×10¹⁹, azaz negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer módon lehet kirakni. A leggyorsabb jelenleg egy tizenéves, Collin Burns, akinek egy hivatalos versenyen 5,25 másodpercre volt szüksége csupán a feladat tökéletes végrehajtásához.

BMW (Anisits Ferenc, 1983)
A szolnoki származású feltaláló méltán érdemelte ki a „dízelpápa” nevet. A BMW dízelmotorjának tervezője számos kísérlet és tudományos tétel gazdája is. 

Távcső (Petzval József, 1840)
A kettős objektív feltalálója egy hihetetlenül sokoldalú magyar matematikus és mérnök, egyetemi tanár volt. Vizsgálódásai az optika területét fedték le, a modern fotózás történetébe örökre beírta nevét.

C-vitamin (Szent-Györgyi Albert, 1932)
A legismertebb magyar feltaláló az egyetlen magyar tudós, aki hazai tevékenységéért részesült Nobel-díjban. A C-vitamin felfedezése óta gyógyítható az egykor veszedelmes „matrózbetegség”, a skorbut, ami a nagy földrajzi felfedezések korában megfelezte Magellán és Vasco Da Gama legénységét.

Helikopter (Asbóth Oszkár, 1928)
A magyar mérnök által épített szerkezet a világon elsőként volt képes egy helyből nagy magasságra felemelkedni. Találmánya repüléstörténeti mérföldkő, a modern helikopterek megalkotásához indikátorként szolgált.

Dinamó (Jedlik Ányos, 1861)
A szegény családból származó, éles elméjű, európai műveltségű tudós bencés szerzetes volt.  Ismerte és felhasználta kora tudományos eredményeit. Az elektromosság tanulmányozása mellett szívesen foglalkozott optikával és kémiával is.

Biztonsági gyufa (Irinyi János, 1836)
Irinyi János óta nem gyullad ki a gyufa a zsebünkben. A 21 éves korában már tudományos könyv szerzőjeként ismert vegyész-feltaláló volt az első magyar gyufagyár tulajdonosa is. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ő felelt a puskaporgyártásért és az ágyúöntésért.

Holográfia (Gábor Dénes, 1947)
Európai diákként annak idején Einstein előadásait látogatta a magyar származású gépészmérnök és fizikus, a háromdimenziós képalkotás atyja. Találmánya nem csak az ultragyors képalkotásban és rekonstrukcióban jelentett áttörést, ma már használják az élő szervezetek, szerves anyagok szerkezetének és működésének alaposabb megismerésére is.

Dobostorta (Dobos C. József, 1884)
A kisfilmben feltűnik egy édes találmány is, mely annak idején Sissy és Ferenc József kedvence volt. A neves cukrásznak elege volt a gyorsan romló süteményekből, melyeket a korabeli, kezdetleges hűtési eljárások szinte azonnali fogyasztásra ítéltek. Olyan süteményt szeretett volna alkotni, mely egyszerű, de elegáns – és főleg tovább eláll, mint tejszínhabos társai. A dobostorta egy véletlen, mondhatni hiba miatt készült el: a cukrászdában vajköpülés közben só helyett véletlenül cukor került a sajtárba. Az „elrontott” alapanyagból Dobos C. József mindent kihozott, amit lehetett. Ugye, milyen jól tette?

Csak rajtunk múlik, hogy a XXI. században hány nevet írhatunk fel erre a dicsőségtáblára.