Különlegesen kialakított, sokféle célra használható sportpálya segít abban, hogy minden óvodás mozgásfejlődése lendületet kapjon.

 Már messziről hallani az óvodások önfeledt, boldog kiáltozását, sikongatását a Koszorú utcában. Az óvoda udvarára lépve a látvány megerősíti, hogy ez a hang forrása. A gyerekek egy speciális, alacsony palánkkal körbevett, hálós tetejű pályán szaladgálnak és labdáznak az óvónők felügyelete mellett.

 Az Ovi-Foci pálya népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy gyermeket külön e program miatt írattak át ide a szülei egy másik oviból. Bukovicsné, Nagy Judit, az intézményvezető büszke rá, hogy más óvodákból rendszeresen érdeklődnek, hogy áthozhatják-e ide a gyereket edzeni, játszani.

 Az Ovi-Foci nem csupán a pályát foglalja magában, hanem egy komplex, a kicsik mozgásfejlesztését és mindennapos sportolását támogató program. „2010-ben született az ötlet” - mondja dr. Molnár Andrea, az Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány elnöke.  „Amikor a 3 éves kishúgomat beadtuk a Debreceni Református Kollégium óvodájába, akkor érdeklődtünk, hogy hol fognak a gyerekek sportolni. Az udvaron volt egy nagyjából akkora szabad terület, mint amekkora a később kifejlesztett pálya. Elhatároztuk, hogy családi összefogással, a saját erőforrásainkból összeálltunk egy pályát. Hosszas tervezői, kivitelezői, óvodapedagógusi és futball edzői egyeztetéseket követően alkottuk meg a ma már ipari mintaoltalommal rendelkező Ovi-Foci Pályát.”

 Mitől különleges ez a pálya? Először azért, mert multifunkcionális, sokféle feladatra alkalmas. Az eredeti céloknak megfelelően nem csak focizni lehet rajta, hanem kézilabdát, kosárlabdát, teniszt, tollaslabdást és sorjátékokat is tudnak játszani gyerekek. Másodszor, mivel 300 ezer forintos eszközállomány tartozik hozzá, ezek az eszközök tornatermi, benti mozgáshoz is használhatók. Különösen a nehéz, hátrányos helyzetű településeken lévő óvodákban jelent valódi megoldást a picik napi mozgásigényének kielégítésére.

 Azért is különleges, mert kialakításának, formájának köszönhetően szeretik a gyerekek. „A hálós tető tervezésének részben pszichológiai okai vannak” – árulja el Molnár Andrea. „A gyermekek ösztönösen lekicsinyítik a teret, hogy kuckó-érzetük legyen. Ráadásul a labdák nem esnek ki, és a fák lehulló leveleitől, gallyaitól is óvja a pályát.” Minőségi alapanyagokból, esésbiztos felülettel, vízáteresztő anyaggal tervezték meg az Ovi-Foci pályát, így eső után vagy a hó ellapátolását követően gyorsan felszárad és hamar használhatóvá válik.

 „A személyiségfejlődés alapja óvodás korban a mozgás, ezen keresztül tudjuk elérni, hogy a gyermek majd az iskolában tudjon figyelni, képes legyen társas kapcsolatokat kialakítani. A csapatsport lényege a csapatmunka”– hangsúlyozza Bukovicsné Nagy Judit.

„A co-workinggel a kicsik felfedezik a csapatmunkát és annak jelentőségét ˮ – teszi hozzá Lengyel Roland, az alapítvány kuratóriumi tagja. „A kerületben sok olyan kicsivel találkozhatnak az óvónők, akiknek megkésett a mozgásfejlődésük. Fontos a program integrációs szerepe is, hiszen a sérült és ép gyermekek együtt tudnak játszani. Eddig pozitívak a visszajelzések, de ehhez is készült oktatókönyvünk.”

Ha ennyi mindenre lehet használni a pályát, miért az Ovi-Foci nevet kapta? Mint az Molnár Andrea, elnök elmondta: azért mert a legtöbb gyermek az utánpótlás-nevelésben a futballban van.  „Ha egy gyereket beengedünk a pályára, először ösztönösen rúgja és nem dobja a labdát.”

 Az alapítvány alapítója Buzánszky Jenő, a legendás Aranycsapat tagja, a Nemzet Sportolója volt. „Munkája ahhoz fogható, mint amikor egy idős ember diófát ültet: tudja, hogy nem ő fogja élvezni  a gyümölcsét. Jenő bácsi ugyan nem láthatja, hogy egy, az óvodából kikerülő gyerek később világbajnok lesz, de mindig is hitt abban, hogy az ifjúságé a jövő. Tudatosan kell nevelni a gyerekeket: nem a sportra, hanem a játék és a mozgás megszerettetésére” – mutat rá Molnár Andrea.

 Az Ovi-Foci program célja az, hogy a kicsik megszokják: minden nap kimennek egy pályára játszani, és később természetes legyen a számukra, hogy edzeni mennek valamilyen sportlétesítménybe. Biztos, hogy nem mindegyikük válik sportolóvá, ám az is eredmény, ha felnőve rendszeresen mozognak és egészséges emberek lesznek.

 Ez a speciális pálya a külön ehhez kidolgozott programmal és sporteszközökkel együtt hatalmas költséget jelent egy óvoda számára. Hogyan tudott mégis 140 óvodába eljutni az Ovi-Foci? A társasági adó törvény 2011-es módosításával. „Amikor a 2011-ben a kormány megújította a társasági adó (TAO) törvényt, mi  rögtön megláttuk benne a lehetőséget, és azt, hogy ebbe az irányba kell menni. A Magyar Labdarúgó Szövetséghez adtuk be a pályázatot és rögtön elfogadták a jelentkezésünket. A TAO-val eddig 135 óvodában tudtuk felállítani a pályát, a tervekben 150 pálya szerepel.”

 A társasági adót (TAO) érintő változások lehetővé teszik a hazai, nyereséges és társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozások számára, hogy “adójukkal” a preferált látvány és csapatsportokat, illetve az utánpótlásnevelést támogassák. Ezek a sportágak a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong, illetve az e sportágak fejlesztésén munkálkodó non-profit szervezetek. Támogatásra a társasági adókötelezettség legfeljebb 70 százaléka használható.

Mit tekint legnagyobb sikerének az Ovi-Foci Alapítvány? Az egyik a gyerekek öröme és lelkesedése. „Amikor az egyik óvodában a kivitelezés zajlott, odajött hozzám egy óvodás és megkérdezte: Andi néni, tessék mondani, stadionunk lesz? Mondtam, hogy igen. Hú de jó! Igen, ez a gyerekeknek olyan, mintha kapnának egy stadiont.

A másik a szakmai siker. Fontos pillanat volt az alapítvány életében, amikor 2013-ban a Parlamentben vehették át a Magyar Termék Nagydíjat és az Innovációért Nívódíjat. Molnár Andrea szerint ez nem csak az alapítvány, a pályát használók sikere, hanem az egész ország sikere. „Úgy gondolom, az a szellemiség, amit az alapítvány és Buzánszky Jenő képviselt, olyan megfelelő színvonalon került elismerésre, hogy megkérdőjelezhetetlenné teszi a program sikerét.”

Régi technológiát fejlesztett tovább a MOME három hallgatója a Tiszta vizet a pohárba projektben. A speciális kiképzésű agyagedény segítségével a világ minden táján megoldható lenne az ivóvíz-ellátás – vezetékes vízszolgáltatás nélkül.

 Különleges terméket hozott létre tervezési feladat megoldása közben három diáklány. Jó Virginia, Kocsis Lujza és Varga Gyöngyvér, a MOME hallgatóiként 2014-ben mutatták be a vízszűrőt. Három dolog is inspirálta őket: a tiszta ivóvíz problémája, egy ősi technológia és egy olyan nemzetközi szervezet munkája, amelynek célja az emberek életminőségének javítása.

 Az edény alkotói szerint Földünkön jelenleg az egyik legnagyobb probléma az, hogy a hozzáférhető, egészséges ivóvíz-készletek fogynak, míg az ivóvizet nélkülözők száma növekszik. „A Potters for Peace nemzetközi szervezet a világ több táján egy ezüstkolloiddal bevont kerámia szűrőt alkalmaz. Ezt az ötletet adaptáltuk Magyarországra” mondta Varga Gyöngyvér egy tavaly januári design rendezvényen.

 Mindenképpen olyan termék létrehozása volt a céljuk, amely a fenntartható rendszerbe illeszkedik, és nem jár káros anyagok kibocsátásával, illetve környezetszennyezéssel.

Így működik a víztisztító kerámia
A szennyezett vizet a belső szűrőbe töltik. A víz átfolyik a külső, műanyagból készült edénybe. Az utóbbin elhelyezett csappal engedhetünk vizet a poharunkba.
Egyszerű fazekasagyagból készült – égetés során ugyanis porózus marad. Az edénybe tett víz átcsöpög rajta, ám ez alatt nagyrészt megszabadul a benne található szennyeződésektől, kórokozóktól.
Ha porózusabb az agyag, gyorsabban jut át rajta a víz. Ha pedig ezüstkolloiddal vonják be belül az edényt, az több mint 99 százalékos bakteriológiai védettséget biztosít. Az eljárást a WHO engedélyezte.

 A fent leírt eljárás az edény általános működési elve. Ahhoz, hogy a mindennapokban használni lehessen, Virginia, Lujza és Gyöngyvér három változatot tervezett. Egy kültéri, körülbelül 15 liter víz tisztítására alkalmas darabot, egy mázas felületű, több mint 2 literes konyhai prototípust, amely, mint azt a fejlesztők elmondták, a mázas cserepek tulajdonságait kihasználva - csak hűt, de nem szűr. A termékcsalád harmadik darabja egy két edényből álló mini hűtő, de áram nélkül: azt a külső edény azt jelenséget használja ki, hogy a víz a párolgása során hőt von el és így hűti le a belsőt.

„Kikísérleteztük a szűrő anyagát, hogy megfelelő legyen a víz áteresztése, ezért kávézaccot is felhasználtunk” – árulta el az Inspiráló Designelméleti Estek közönségének Kocsis Lujza. Mivel szerették volna rászorulókhoz is eljuttatni a szűrőt, egyik verziója, a szociális szűrő elkészítése 4000 forintba kerülne, viszont sorozatgyártással olcsóbbá lehetne tenni. A projekt jelenleg támogatókra vár, hogy elindulhasson a gyártás.

 Forrás és fotók: Tiszta vizet a pohárba Facebook közösség