A magyar Yummber a már világszerte ismert Uber taxik mintájára jött létre, annak működési elvén alapuló gasztroalkalmazás. Célja, hogy összehozzon otthon főző embereket enni akaró ismeretlenekkel. Fejlesztői világuralomra törnek, a mobilalkalmazás bárhol letölthető és bárhol lehet hozzá kapcsolódni.

Sharing – a 21. század varázsszava

Kalmár Péter ötletgazdának nincs jogosítványa. Ez a tény látszólag nem függ össze az otthoni vendéglátással, mégis ez volt a Yummber létrejöttének közvetlen előzménye. Évtizedek óta taxival jár, így elsők közt ismerte meg és használta az Uber közösségi alkalmazást. Az egykori hippi szlogen, a Peace and Love mintájára jöttek létre a 21. századi online világ vezérszavai: Trust and Share (bízz és oszd meg), ami bizonyos termékekhez, szolgáltatásokhoz, információkhoz közösségi hozzáférést feltételez.  Alapja az internet, ahol a közösség tagjai egymással közvetlenül léphetnek kapcsolatba, illetve a bizalom.

Mielőtt teljesen ellágyulnánk, csendben megjegyezzük, hogy ez a bizalom alapvetően nem az eredendő emberi jóságra alapoz csupán, hanem a jól felépített és pontosan működtetett struktúra és a kölcsönös, nyílt visszajelzések együttesének eredménye. A fenti példán túl ilyen módon működnek az Airbnb vagy még inkább a Couchsurfing szálláskereső oldalak, az Oszkár és a Blabla Car telekocsi-szolgáltatás, vagy a Rukkola nevű oldal, ahol a felhasználók könyveket cserélhetnek – a keresett darab fejében egy másikat felajánlva. Hasonló az izraeli-spanyol fejlesztésű EatWith oldal is, ahol a folklórestektől megcsömörlött turisták valódi ízeket kóstolhatnak helyi házigazdák otthonaiban.

 A házi ebéd vagy vacsora mellett külön hozadék az emberi faktor: a turisták egy kattintással bejelentkezhetnek egy helyi családhoz a közös vacsorára. Miközben a helyiek ezzel pénzt is keresnek, mindketten új élményekkel is gazdagodnak. Képzeljük csak el, utazóként mennyi az esélyünk arra, hogy meghívjanak ismeretlenek a lakásukba és bepillantást nyerhessünk a hétköznapjaikba. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg hasznos információt és tippet kaphatunk.

Kalmár Péter arra gondolt, miért ne lehetne itthon is valami hasonlót létrehozni? Következő lépésként már Becker György reklámpszichológussal gondolkoztak a több nyelven is jól hangzó elnevezésen. A Yummber egyrészt idézi az angol yummy (finom) kifejezést, másrészt hajaz az Uber-re, és az sem elhanyagolható szempont, hogy könnyen megjegyezhető. 

400 lájk a paprikás csirkére

Az induláskor a profi és fiatalos, könnyen kezelhető honlapon kívül fontos volt, hogy az interneten átüssön: az ételek, a házigazdák és az élmény igazi. Emiatt hatvan gyakorló háziasszonyt eresztettek össze a Szimpla Kertben egy közös főzéses ötletelésre – ők lettek a kezdő csapat. A tervezéskor Rózsi néninek nevezték a képzeletbeli szakácsnőt, ám gyorsan kiderült, a Yummber nem kifejezetten az unatkozó nagymamák alkalmazása. A regisztráló alkalmi séfek közt sok volt az egyébként gasztronómia iránt érdeklődő fiatal, köztük remekül főző fiúk is.

Ma már 800 regisztrált házi séfjük van. Néhányan kimondottan különleges gasztroélményt ígérnek, így Budapesten ehetünk akár dél-amerikai levest, etióp salátát vagy sóletet töltött libanyakkal. Aki megéhezett, annak elegendő a telefonján elővenni az applikációt, ami térképen mutatja a legközelebbi Yummber-lehetőséget, ahová be lehet csengetni egy jó ebédre vagy vacsorára. A programban szűrni lehet a földrajzi elhelyezkedés mellett a legjobb minősítést kapott házigazdákra, vagy akár arra is, hol főznek vegáknak, cukor- vagy gluténmentesen, indiait hagyományosan magyarosat vagy kínait. A rögtönzött séfek saját lakásukban fogadják a bejelentkezőt, aki fizeti a vendéglátásért az előre megszabott árat, majd értékeli az élményt a Yummber oldalon.

Szabad mindezt?

A hazai ötletek egy része elvész, hiába tűnik zseniálisnak. Ahogy a kereskedelemben vannak eladó és vásárló típusok, úgy az innovációban is vannak ötletgazdák és megvalósítók. A kettő nem feltétlenül esik egybe.

Kalmár Péter esetében létrejött az a szerencsés csillagállás (nevezzük inkább tudatos döntésnek), miszerint a Yummber létrehozásához a részfeladatokat hozzáértők végezték. A grafikus rajzolt, a befektető számolt, a programozó programozott, a jogászok megfelelő környezetet teremtettek a vállalkozásnak. Kézenfekvőnek tűnik, de ha jobban belegondolunk, nem az.

A Yummber esetében azonnal megjelentek az ellendrukkerek is – akik érdekes módon nem a bevételeiket féltő éttermesek voltak. Bíró Lajos, korunk gasztromegmondóembere szerint a Yummber teljesen más műfaj, ami jól megfér a profi vendéglátóhelyek mellett. A tevékenység mindemellett teljesen legális, ugyanis 14 adag ételig bárki értékesítheti a saját főztjét a saját konyhájában, mindössze bejelentési kötelezettsége van. A Yummber valószínűleg nem lesz senki megélhetésének alapja, de lehet vele némi konyhapénzt keresni. A lényeg: a siker a szerencsén kívül a beletett energián múlik. A Yummber abban segít, hogy minderre lehetőséget biztosít.

Egyre több olyan globális szolgáltatás indul, ami segít megosztani és kamatoztatni a saját kapacitásainkat, erőforrásainkat. A divatos trend egyrészt sokaknak nyújt újfajta pénzkereseti lehetőséget, másrészt kihívást jelent a hagyományos gazdaságnak. És persze innovációs, vállalkozási lehetőséget kínál azoknak, akik maguk is ilyen szolgáltatással rukkolnak elő.

Az internet hajnalán a zene- és filmipar attól szenvedett, hogy a letölthető kalózmásolatok miatt visszaestek a bevételei. Mára viszont számos sikeres szolgáltatás működik, ahonnan a felhasználók pénzért, jogtisztán streamelhetnek vagy tölthetnek le zenéket, filmeket. Ettől persze a kalózkodás nem tűnt el, de közben egy hagyományos iparág megtanulta jól használni az új online csatornákat, és működő üzleti modellt épített rá.

A kereslet és a kínálat úgyis találkozni fog

Az internet remek eszköz arra, hogy összekösse azokat, akik keresnek, illetve kínálnak valamit. Nem véletlen, hogy a web hőskorában a társkereső, álláskereső oldalak, az eladó ingatlanokat, autókat és használt dolgokat listázó adatbázisok pörögtek nagyon. Azóta az online világban lezajlott néhány forradalom, többek között eljött a közösségi média, a megosztások világa, másrészt ma már bárkinek lehet a zsebében egy telefonként is működő számítógép. Mindezek következtében sokkal egyszerűbben és hatékonyabban tudjuk felkínálni hasznosításra a saját tudásunkat, szabad kapacitásunkat, mint eddig bármikor.

A vállalkozás a mindennapok része lesz

Manapság már az is elég lehet a vállalkozáshoz, hogy a mobilunkon beregisztrálunk egy olyan virtuális piacra, ahol szükség van arra, amit kínálni tudunk. Ez lehet például a szaktudásunk: a Fiverr.com oldalon a grafikustól a programozóig találhatunk olyan munkaerőt, akik egyszerűbb dolgokat öt dollárért is megcsinálnak nekünk. És ez nem alamizsna, inkább olyan önreklám, amivel még pénzt is lehet keresni: mivel a vállalkozók tudják, hogy az elégedett ügyfél vissza fog térni, hogy többet rendeljen.

Az sem probléma, ha nincs kiadható házunk, lakásunk, csak egy ágyat tudnánk felkínálni a hozzánk látogató turistáknak. Erre való például az Airbnb: ha regisztrálunk a rendszerbe, meg tudnak minket találni azok az utazók, akiknek ez a szálláslehetőség éppen megfelel.

De áruba bocsáthatjuk például az autónkat és a vezetői tudásunkat is. Szerte a világon nagy hullámokat vetett az Uber megjelenése: a cég egy applikáció segítségével összeköti az amatőr sofőröket és utazni vágyókat, vagyis bárki taxissá válhat, mégpedig annyi időre, amennyire szeretne.

Személyes haszon kontra gazdasági károk

Ezeknek a megoldásoknak persze árnyoldala is van. Miközben jó lehetőségeket kínálnak a szolgáltatásokat használó embereknek, több ponton is kikezdik a gazdaság hagyományos működését. Problémaként merülhet fel az adókerülés, a hatósági engedély hiánya, ellenőrizetlen lehet a minőség, sérülhet a biztonság. Ezek mind komoly problémák, amelyekkel foglalkozni kell és megoldást kell rájuk keresni. De a trendeket megállítani és visszafordítani nem lehet. Ahogy a zene- és filmipar is megtalálta a maga helyét az új világban, idővel ezek a kérdések is rendeződni fognak.

Kihat a munka világára is

A globálisan működő Ubernek 2000 alkalmazottjára 160 ezer szerződött partner jut. Ez az 1:80-as arány jól jelzi, hogy a számítógépek, okostelefonok adta mobilitásra építve egyre több cég indul el abba az irányba, hogy munkatársait egyfajta vállalkozóként kezeli. A vállalat számára ez kisebb költséggel és számos esetben akár hatékonyabb működéssel járhat, a munkavállaló pedig rugalmasabban kezelheti a munkaidejét, és akár be se kell mennie a munkahelyére. Ha ezek a trendek erősödni fognak, akkor fel kell készülnünk arra, hogy a mindennapokban is vállalkozói szemlélettel dolgozzunk.

Csináljunk magunknak piacot

Ha már egyszer sikerült kilépnünk a komfortzónánkból, akkor miért ne lépjünk még nagyobbat? Az internet, mint csatorna nem csak arra jó, hogy már létező virtuális piacokhoz csatlakozzunk – mi is létrehozhatunk új, hasonló szolgáltatásokat. Lehet, hogy első körben csak a barátainkat, ismerőseinket fogjuk vele elérni. De ha valami jót találunk ki, és ügyesen kötjük össze a keresletet meg a kínálatot, akkor elindulhat a növekedés, és akár még a világot is meghódíthatjuk. Egyáltalán nem lehetetlen - de arra azért számítsunk, hogy az ötleten kívül ambícióra, kitartásra és sok munkára is szükségünk lesz. De ez már egy másik sztori, amiről később fogunk írni…